Belföld

A brit titkosszolgálat téged is megfigyelhet

Írta: KáDé

Lájkolj minket a Facebook-on!

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a héten tárgyalja az amerikai és brit titkosszolgálatok jogszerűtlen gyakorlatát, aminek során százmilliók online kommunikációját és telefonhívásait ellenőrizték. Két éve tíz civil szervezet, köztük a TASZ indított pert a brit titkosszolgálatokkal szemben, ami most újabb fejezethez érkezett.

A kormányzatok a világ minden táján szeretik az uralmuk alatt tudni az információs technikát és arra használni, hogy adatokat gyűjtsenek a polgáraikról. Ez nemzetbiztonságot érintő esetekben indokolt lehet, az viszont mindenképpen problémás, ha a hatalom válogatás nélkül mindenki magánszférájába behatolási engedélyt követel, és ezt még titkolja is a nyilvánosság elől.

A gyakorlattal kapcsolatos legnagyobb botrányt Edward Snowden, az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) korábbi vezető tanácsadója robbantotta ki, amikor 2013-ban feltárta, hogy a kormány tömegfelügyeleti programokat használ. A hatalom által használt PRISM nevű program ugyanis lehetővé teszi a kommunikáció tartalmának és adatainak megfigyelését az olyan nagy amerikai vállalatok esetében, mint a Microsoft, az Apple, a Yahoo, a Google, a Facebook, a PalTalk, az AOL, a Skype és a YouTube.

Kiszivárgott információk alapján Egyesült Királyság kormányzati kommunikációs központja (GCHQ) 2010 óta használja a Tempora nevű programot (az amerikai PRISM megfelelője) hírszerzési jelentések készítésére. Jelenlegi ismereteink szerint a két ország hírszerzése nemcsak a forgalmi adatokhoz férhetett hozzá korlátlanul (pl. hogy egy telefonhívás mikor kezdődött és mikor ért véget), hanem a kommunikáció tartalmához is (pl. az emailek szövegéhez).

Az NSA kiszivárogtatott belső dokumentumai alapján a brit hírszerzés 2012-ben akár napi 600 millió kommunikációt is ellenőrzött, és az adatokhoz az amerikai ügynökségnek is közvetlen hozzáférést biztosított.

Ezek a megfigyelések csak akkor jogszerűek, ha eljárási garanciák biztosítják az emberek privát szférájának védelmét, például csak bírói engedély ellenében történhet titkos megfigyelés. Erről azonban a PRISM és a Tempora esetében szó sincs.

Minthogy a hozzáférés nem korlátozódik a brit és az amerikai kommunikációra, így az ügy Magyarországot is érintheti. Ezért kilenc civil szervezettel közös fellépés mellett döntöttünk a tömeges megfigyelés gyakorlata ellen. Megtámadtuk azt a 2014 decemberében hozott ítéletet, miszerint GCHQ Tempora programja eleget tesz a törvényi előírásoknak. Ennek részeredményeként 2015 februárjában egy bírósági ítélet kimondta, hogy 2014 decembere előtt Nagy-Britannia és az Egyesült Államok törvénytelenül osztottak meg egymással adatokat. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma tart nyilvános meghallgatást az ügyről. Olyan döntésben bízunk, mely egyértelművé teszi, hogy a titkosszolgálatok korlátlan megfigyelése és az adatok egymás közötti megosztása jogszerűtlen, ami aránytalan és indokolatlan behatolást jelent százmilliók magánszférájába.

Via Index2

Iratkozz fel hírlevelünkre!

A szerzőről

KáDé

Látni, és láttatni!
Célom azonnal, és hitelesen tájékoztatni a Kontra Hírügynökség olvasóit. Munkatársaimmal minden nap hírportálunk vállalásáért dolgozunk, azért, hogy Ön is képben legyen!